exodus

Tegnap estére meginvitált az exuram az Urániába, ahol olyan, 1960-ban készült filmet mutattak be, amelyet még eddig soha nem vetítettek Magyarországon. A hatalmas – és díszes – filmszínház púposra volt tömve emberekkel, gondolom a kívül rekedtek láthatták az oldalfalak kidudorodását, és hátrálniuk kellett a kipukkadásveszélyt mutató falak mellől. Este 7-kor kezdődött, és 11-kor lett vége. A film maga 210 perces, …

Tovább

bizsergető dolgok

Megjöttem a túrámból, és ezzel a nagy felfrissüléssel és boldog belső bizsergéssel ülök ide blogot írni. Olyan szép az idő, és olyan szép a táj, a mezők, az erdő, a vár, a patak – na ez az utóbbi nem is annyira, mert úgyszólván kiszáradt teljesen, de a többi igaz! Amúgy nem a kis kirándulásomról akarok írni, de hasonlóan bizsergető könyvekről. …

Tovább

emlékezem

Tegnap Polcz Alaine-re, ma Szigeti Editre, a Hospice Ház főnővérére. Alaine öt éve halt meg, ősszel. Azóta minden szeptemberben emléktúrával emlékezünk rá néhányan. Összegyűlünk Kisorosziban, ahol Alaine-nek és Mészöly Miklósnak volt hétvégi háza. A mellette lévő faházat Polcz Alaine kedves barátnője vásárolta meg, nála szoktunk találkozni, és megemlékezni Alaine-ről. Ezek persze már nem szomorú együttlétek, hanem eszem-iszós-beszélgetős, vidám találkozások, amelynek …

Tovább

vidám kalandjaim az elveszített tárgyaimmal

Nekem van egy őrangyalom, aki a talált tárgyak felelőse, és szemben a többi őrangyallal, aki az egyéb jóllétemért felelős, ő maximális erőbedobással dolgozik értem. Bármit elveszítek, minden meglesz, akár több órával később is. Egyszer például 400.000 ft-ot hagytam el, mikor nyaralni vittem négy gyereket és útközben betértünk egy mekibe, és a vécében hagytam a tömött pénztárcát. Az egyik nagy gyerekem …

Tovább

Módosult tudatállapotban

Proust 001

Proustot olvasom, no, de hogyan, ez az érdekes! Mindenek előtt, le kellene lassulnom, olyan szintre, hogy az már-már a mai világban szinte vegetálásnak nevezhető, vagy mint mikor az ember álmában haladna, de nem sikerül, csak emelgeti ólomlábait egy helyben járva, nekifeszülve a szembe szélnek. Nyáron Flaubertet is olvastam, de az ő kedvéért nem voltam hajlandó lelassulni, sajnos nem ébredt fel …

Tovább

nem is vagyok annyira lusta

Komoly

Tegnap a Nyitott Akadémián voltam, a válás lelki folyamatáról tartottam előadást, és azt vártam, hogy csupa érintett fog eljönni, csupa-csupa szomorú ember, aki válási krízisben van, és attól remél segítséget, hogy megért valamit a lelkében dúló zűrzavarból, hát nem, sok fiatal volt, akiket egész egyszerűen csak a tudásvágy, az érdeklődés hajtott oda péntek este, hát ki gondolná, hogy bárki is …

Tovább

Hirtelen felindulásból elkövetett buli

Szoktam egymagam bulit csapni. Ez nem úgy történik, hogy kitűzöm az időpontot és meghívom magam, ellenkezőleg, ezek hirtelen felindulásból elkövetett bulizások. Éjszaka történik, amikor kevésbé tudnak rajtam ütni a gyerekeim, gyanútlanul zenét hallgatok a fejhallgatóval a füleimen, mit sem sejtve, és akkor a zene csináltatja velem néha, hogy muszáj rá táncolni. Kicsit akadályoz a fülhallgató zsinórja, de azért nem annyira, …

Tovább

Ulysses

Újra akarom olvasni a klasszikusokat, amelyeket fiatal koromban öntudatlan habzsolással olvastam. Milyen az élmény érett fejjel? Kivettem egy rakás könyvet a könyvtárból nyár közepén. Elsősorban a lélektani regény műfajában kutakodtam, Dosztojevszkij, Flaubert, Német László. És kivettem az Ulyssest is!  Most erről írok. Háááááááááááááááát… Huszonévesen előjegyeztem a könyvtárban, mert nem volt bent. Úgy vártam, mint egy kisgyerek a kisbicaját, amit majd …

Tovább

Új honlap, új élet

Tisztára olyan ez az új honlap, mintha új életkezdés lenne. Izgalmas. Mi vár rám? Mit szeretnék? Mintha Szilveszter lenne, amikor az ember lánya fogadkozik, hogy így lesz, meg úgy lesz. Bár én ezt már sok éve nem csinálom. De most mégis, hát hogy lesz? Az előbb buborékokat fújtam az erkélyen – ez rendes szokásom, az alattam lakók már nem lepődnek …

Tovább

Page 13 of 13« First...«910111213