egerek és emberek

egerek és emberek

Hinta

Itt éppen 2 éves unokámmal vagyok a játszótéren. Hogy ő mit csinál, azt nem láthatjátok, én viszont önfeledten hintázok. (Bár hajlamos vagyok erre unoka alibije nélkül is, ha utamba kerül egy szemrevaló hinta.)

Gyorsan elmesélem pár nap történését, mert aztán eltűnök megint vagy két hétre, elmerülök a leendő regényem újbóli átfésülésében és egyéb dolgaimban. Október harmincadikán, a szülinapomra jelenik meg a könyv, és most kaptam két hetet a már egyszer átdolgozott kézirat újabb, instrukciók szerinti kisebb javítására.

Szóval csak egy pár életképet felvillantok itt, hogy aztán lelkiismeretfurdalás nélkül hanyagoljam ezt az amúgy is eléggé mellőzött blogot. Kedden egy marha jó vegán étterembe mentünk mi csajok, a család női vonulata. A legfiatalabb leányzó, Sára, aki vegetáriánus születése óta, azaz, 23 évesen még mindig nem is kóstolt húst, Orsika nagylányom, aki régóta vegetáriánus, de pár hónapja vegán, és én, aki 25 éve vagyok vegetáriánus, és 4 hónapja vegán. Orsika és én egymástól függetlenül lettünk vegánok, hiszed, nem hiszed. Szóval három a kislány, beültünk a Batthyány téren lévő Édeni vegán étterembe, és ott ettünkittunkjótmulattunk. Különösen a mindenmentes és nyers tortaszelet bűvölt el bennünket, úgyhogy elhatároztam, hogy egy életem, egy halálom, ezeket én is megcsinálom! http://www.edenivegan.hu/ Onnan elmentünk az unokához és az anyukájához, és így megszaporodva a játszótérre, ahova aztán még a nagyfiam is becsatlakozott, úgyhogy a legkisebb fiúgyermek kivételével minden gyermek, és egyetlen unoka is velem lehetett. Jól éreztük magunkat, sokat nevettünk. Róluk nem teszek fel képet, nehogy megsértsem személyiségi jogaikat. 🙂

Szerda: egy rakás megbeszélésem volt, köztük a Libri szerkesztőjével, aki azt tette velem, hogy ellátott újabb határidős munkával.

Csütörtök. Na végül is ide akarok kilyukadni kezdettől fogva, a többi csak előjáték volt, hogy húzzam az időt. Olyat tettem, amit még életemben soha! Befőztem! Zakuszkát tettem el télire! A reggeli két órás vásárlás, posta, egyebek után hazajöttem, és 4 órán keresztül robotoltam, ennyi kellett a romeltakarítással együtt, mire előállt 13 literes üveg zakuszka. Érdekesen kezdődött amúgy. Belelódítottam az öt kilós nylon zsákból a paradicsom (pritamin) paprikát a mosogatóba, és elkezdtem megmosni egyenként őket. Mikor mindet megmostam, a mosogató alján volt valami szemét féle, amit meggondolatlanul felemeltem, hogy aztán sikítva elhajítsam, és a támadj vagy menekülj ősi ösztönétől hajtva, végül a menekülés parancsának engedelmeskedve átvágtassak a nappalin, ki az erkélyre. Ott aztán nyomban fordultam is vissza, hogy közelebbről is megvizsgáljam a mosogató alján az ázott, döglött egeret. Egy papírtörlővel megfogtam, és kidobtam, persze mondtam neki, hogy menj a fény felé, ne félj semmitől, keresd meg a célszemélyt odaát.

Na most ott álltam a kérdéssel, hogyan tovább? Dobjam ki a tökéletes pritamin paprikákat, mert az egérke hozzáért valamelyikhez? Menjek, vegyek újat? Terjeszt-e valami betegséget? Ha nem, nem fogok-e az undortól sárgaságot kapni, amikor eszem majd a zakuszkát? Ja, mert hogy csak én kedvelem ezt az erdélyi származású élelmiszert, mindezt a sok melót teljesen magam miatt követtem el. Végül megbeszéltem magammal, hogy a betegséget is, és az undort is leküzdöm, úgyhogy újra átmostam a paprikákat, ezúttal tűzforró vízben. Amúgy is órákat főtt még a fazékban, mert ez egy ilyen étel, addig kell főzni, amíg hírmondója sem marad benne semmiféle tápanyagnak, vitaminnak, ásványi anyagnak. Remélhetőleg baktériumoknak sem.

Itt van a bizonyíték, hogy nem hiába töltöttem azt az irdatlan időt a konyhában. Lefotóztam, és becs szó, hogy nem a szomszédból kértem kölcsön ezeket az üvegeket. Utána úgy kimerültem, hogy aludni tértem. Na jó, azért is, mert este még hangversenyre mentem, és nem akartam ott elaludni, annál is inkább nem, mert egy kedves régi ismerősöm volt a zongoraművésznő.  Csodálatos élmény volt, úgyhogy nem fenyegetett az elalvás veszélye, és ezúttal nem indult be nálam a támadj, vagy menekülj ősi parancsa sem.

Hagyj üzenetet