söpörjek csak a magam portáján

söpörjek csak a magam portáján

http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users/grafologia/uploads/feketemacska.jpgHetek óta rágom át magam egy olyan vaskos könyvön, ami az emberi öldöklések hosszú sorát mutatja be a zsidóság sorsán keresztül. Az Exodus-t olvasom, ami történelmi tárgyú könyv, és évezredekre visszamenően feltárja a világban szétszóródott zsidók életét, majd próbálkozásukat, hogy megteremtsenek maguknak egy egységes nemzetet Palesztina földjén.

Elég nehéz megőriznem az emberiség humánusabb jövőjébe vetett hitemet. Mert jól tudom, a világ számos más területein és számos más népcsoportja is végtelen sokat szenvedett mióta ember él a földön, és most nem természeti csapásokra gondolok, hanem ember ember által kiváltott szenvedésekre. Nem tehetem le úgy a könyvet, hogy igen, ez volt a múlt, ez volt a barbárság idején, a sötét középkorban, meg na jó, még a II. Világháború idején, mert volt egy őrült ember, aki olyasmit tett, amit soha előtte senki nem tett, és soha utána nem is fog.

Ugyan már, Magdikám, ne áltasd magad. Hány népirtást tudok felsorolni, lássuk csak! Erdélyi népirtás, ukrán holokauszt, ruandai holokauszt, örmény népirtás, roma népirtás, délvidéki vérengzések, a boszniai háború mészárlásai…

És mik vannak jelenleg a világban?

Egyik este lógattam az orrom a könyv fölött, és arra gondoltam, mit is tehetnék én egymagam a világ megváltoztatására? Gondoltam, söpörjek csak a magam portáján, hogy állok én az érzéseimmel, a szeretetlenségekkel, a kis rosszindulatú érzelmeimmel egyes emberek felé? Ha valamin tudok változtatni, hát ez a terület lenne az. Próbálkozom. Ott kezdődik, hogy előbb el kell ismerni a bennünk lévő gonoszt. Sőt, elfogadni magunkban. Aztán lassacskán valahogyan megszelídíteni.

Hagyj üzenetet