miért tudok segíteni?

Kisebb

Hogyan lettem perinatális gyásztanácsadó? Tizennyolc éve egy súlyos betegséget követően kapcsolódtam a hospice mozgalomhoz, mint önkéntes segítő. Nagyon hálás vagyok a haldokló betegeknek, akik sok mindenre megtanítottak, olyasmikre, amit sehol máshol nem tapasztalhattam volna meg. 2000-ben tanulmányúton voltam Oxfordban a Sobell Hospice házban, és a Children Hospice-ban, ahol szintén sokat tanultam. Abban a szerencsében részesültem, hogy Polcz Alaine tanítványa lehettem, aki – sokak mellett – szeretett barátjának is vallott engem. A mentálhigiénés szakember diploma megszerzése után elvégeztem a gyásztanácsadó képzést, bár mindezekkel kezdetben csupán az volt a célom, hogy a hospice munkám minőségét javítsam.

Ahogyan megtanultam, mennyire fontos a háborítatlan, emberhez méltó halál, ugyanúgy fontosnak tartom, hogy a születés is hasonló méltósággal történjen. A háborítatlan születés mozgalmában tevékenykedve óhatatlanul összekapcsolódott a hospice-os tevékenységem és a születés körüli veszteségek gyásza. Elvállaltam a Születés Hete portál Sirató rovatának vezetését, és ennek kapcsán interjúkat kezdtem készíteni olyan anyákkal, akik korai veszteséget szenvedtek el. Egyre többet tanultam a pre-és perinatális gyászról, mind a gyakorlatban, mind elméletben.

A témában elsőként Asszonyok álmában síró babák címmel jelent meg könyvem; vetélés, halvaszülés, művi abortusz témában. Az Áldatlan állapot című kötetem pedig a magzati diagnosztika örvendetes fejlődésének árnyoldalairól szól, abban az esetben, ha kiderül, beteg  a várva várt kisbaba. A Sirató rovat és e két kötet kapcsán kerültem tehát kapcsolatba magzatukat, babájukat elveszített szülőkkel, ekkor még nem a segítés szándékával, ám kiderült, a négy-öt órás beszélgetésnek gyógyító eredménye is lett, továbbá alaposan elmélyült az ismeretem ebben a mostohán kezelt gyászban. Azóta hivatásszerűen is segítem a hozzám forduló anyákat, apákat.

Már hét éve vezettem gyászcsoportot a Budapest Hospice Házban szeretett kolléganőmmel, amikor elhatároztam, hogy külön csoportot indítok kifejezetten babájukat elveszített szülők számára. A nyolcadik év tehát már a Vendégbabák szüleinek gyászfeldolgozását segítette, és ettől kezdve ez a lehetőség már minden ősszel díjtalanul áll a szülők rendelkezésére, sőt, egyre több ilyen csoport indul az országban.

Örömmel és jó szívvel fogadok minden hozzám fordulót, aki levélben, vagy személyesen remél tőlem segítséget!