Ma nagy öröm ért, meghívtak Párizsba néhány napra, és fizetik minden költségemet! Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy kell ezt csinálni? Hát nincs rá tippem, mert ez nemigen követhető, ami velem történt. Egy régi kedves ismerősöm kint gondoz egy idős hölgyet. Ez a hölgy ajánlotta az ismerősömnek, Juditnak, hogy hívjon meg egy barátját, szívesen vendégül látja, és fizeti az utat is. Judittal, bár szeretetteljes kapcsolatban vagyunk, de mégsem mondható közeli barátságnak. Mint írta, végiggondolta a barátait, és rám esett a választása, mert én vagyok olyan talpraesett, hogy elboldogulok a városban egymagam is, mert ő nem tud sokat elszakadni a hölgytől. Hát így… Remélem azért lesz módunk együtt is lenni, beszélgetni, mert nagyon tisztelem őt, többek közt én is a talpraesettsége miatt, mert nyugdíjas korában még akkorát tudott váltani, hogy csuda!
De mit keres itt ez a remek pasi? Ki ő? Yves Montand. Nem csak, mert francia sanzonénekes (amúgy olasz bevándorló szülők gyermeke), hanem mert a kedvencem, rengeteget hallgatom. Most meg aztán pláne! Lenyűgöz az egész férfi, a temperamentuma, élettel telisége, természetessége. Láttam róla egy portréfilmet is, tényleg rendkívüli fickó. Edit Piaf és Marilyn Monroe volt az élettársa, majd Simone Signoret lett a felesége, akivel 34 évet éltek nagyon erős összetartozásban, szeretetben. Amellett, hogy fantasztikusan énekel, jó színész is volt. Íme a leghíresebb filmjéből – A félelem bére – egy portréja. 
Azért ez a 34 éve is elgondolkodtat. Két ilyen nagyvad együtt! Ha ráunok arra, hogy a válás, elszakadás keservében segítsek, akkor kitanulom, hogy mi a titok, hogy együtt maradjanak a párok, és inkább azt tanítom. Másik ilyen pár, akik halálukig szenvedélyesen szerették egymást: Szabó Magda és Szobotka Tibor. Mi a közös bennük? Nem születtek gyermekeik. No, de hát remélem, nem ez a titok nyitja, vagy ha igen, ki kéne eszközölni, hogy egy államilag kiutalt bébiszitter is legyen a babakelengyében. 
Ő Simone Signoret. Idősen is varázslatos. (Neki egyébként volt egy lánya már, mikor hozzáment Yves Montandhoz.)
Mi még a közös a két házaspárnál? Egyik pár sem elsőre találta meg a társát, mindkettőnél második házasságról van szó. De hát ez sem a titok, vannak párok, akik képesek elsőre ügyesen választani.
Még mesélek. A minap a Széll Kálmán téren vártam a villamosra, amikor odajött hozzám egy szimpatikus és helyes nő, megkérdezte, én vagyok-e Singer Magdolna. Vagyis inkább kijelentette, és igaza is volt, mert tényleg én vagyok én. Aztán együtt szálltunk fel a 61-esre, mert egyfelé lakunk, mint kiderült, és már máskor is látott a villamoson. Kérte, ne haragudjak, amiért leszólított, nyilván nem lehet jó közismert embernek lenni, mert ez történik velünk. Mondtam, cseppet sem vagyok közismert, ő a legelső ember az életemben, aki leszólít. Csak egyszer történt, hogy a körzeti orvos asszisztense azt mondta nekem, ugyanilyen neve van egy ismert pszichoterapeutának, aki gyásszal foglalkozik, és ő már sok cikkét, könyvét olvasta, én nem ismerem? Hát, ami azt illeti, eléggé közelről ismerem, feleltem. És örültem, hogy ez nem nőgyógyásznál történik.
A kedves-helyes nő pár megállóval később leszállt, én meg maradtam, és játékból próbáltam elképzelni, milyen lehet a valóban ismert embereknek? Mondjuk nem utaznak villamoson. De ha mégis. Egyszer sok éve a földalattin utaztam, és Soma huppant el velem szembe az ülésre. Nevetett és kifelé nézett a peronra, és magyarázatul mesélni is kezdte, hogy egy kislány annyira tekerte utána a fejét, hogy szegényke nekiment az oszlopnak. Akkor még nem ismertük egymást Somával, azóta már igen.
Hát ez a blog igen eklektikusra sikerült, de sebaj.